“(…) a tudatosság azt jelenti, hogy képes vagyok észrevenni a pillanatot. Látom és érzem, a másik hogyan reagál, mit csinál, és a következő pillanatban ezt tudom reprodukálni, emlékszem rá. A tudatosság tehát munka, méghozzá nagyon kemény, koncentrált munka, és ez az, amit sok ember nem vállal.”
Dr. Csernus Imre: Főnix
Az elmúlt napokban jelent meg Dr. Csernus Imre legújabb regénye, a Jaffa Kiadó gondozásában. Nincs két egyforma ember, ahogyan két egyforma reakció sem a járványhelyzetet illetően, de Csernus alaposan körüljárta ezt a témát.
A karantén és a vírus miatt hajlamosak vagyunk negatív értelemben befelé fordulni, és az életünkben folyamatosan jelen lévő problémáinkat is a koronavírus számlájára írjuk. Ebből a szempontból ez a könyv egy pofon, amire szükségünk van, mert észhez térít és visszarángat a realitásba, ahol a az élet nem állt meg, ezért mi sem állhatunk meg. Csernus Imre kegyetlenül őszinte a műben és onnan éreztem, hogy nagyon igazakat ír, hogy magamra ismertem egy-egy bekezdésben és fájó pontokra tapintott rá.
Mint egyén, globális változást nem érhetünk el, viszont a közösség ereje nagyon szépen ki van fejtve a műben. Ha egyenként tudatosak vagyunk, felelősséget vállalunk, segítünk, akkor láncreakcióként követhető végig egy pozitív folyamat a negatív közegben. Természetesen a vírust nem tudjuk kikerülni, komoly óvintézkedések mellett is elkaphatjuk. Ellenben, ha úgy élünk, hogy a karantén és a világjárvány ideje alatt is van értelme a tetteinknek és vannak céljaink, akkor nem okoz komoly lelki traumát a bezártság, a veszély.
A közvetlen környezetemben rengeteg személy reagálta le rosszul a jelenlegi helyzetet. Én sem maradok mindig pozitív, de Csernus Imre könyvét receptre írnám pánik ellen, mert elképesztő, hogy mennyit könnyít az lelken, elgondolkodtat és segít, hogy összeszedje magát az ember és tényleg akarja a változásokat.
Végezetül meg szeretném ragadni a cím kulcsfontosságát. Főnix. Egy olyan mágikus, mitológiai lény, amely idős korában egyszerűen felgyullad és hamvaiból új életre kel. Az öregedés nem köthető korhoz, ez relatív – de nekünk is megvan a lehetőségünk, hogy bármikor tiszta lappal indítsunk, akár a hétköznapokban, akár a járvány idején.
“Attól érezzük jól magunkat valaki másnak a társaságában, hogyha kölcsönösen tiszteljük egymást, és figyelünk arra, hogy tekintettel legyünk a másikra. Ez a saját magam iránt érzett tisztelettel és szeretettel kezdődik. Mert ha én nem szeretem magam, nem tisztelem magam, akkor miből adok, mit adok én a másiknak?”
Dr. Csernus Imre: Főnix
Könyvözön 