“A gyerekkor az, amikor laskatésztáért könyörögsz nagymamának.
A gyerekkor az, amikor anya magas sarkújában slajferolsz a járdán, és rohannak utánad, nehogy kitörd a nyakad.
A gyerekkor az, amikor ezer aranytalléros a húslevesed, mert olyan gazdagok vagytok, hogy pénz se kell.”
Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva: Damaszt és paprikás csirke
Ha Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva közösen alkotnak, akkor azt én biztosan elolvasom, még úgy is, ha ez egy recepteskönyv és vegánknét aligha fogok belőle bármit is elkészíteni (na… jó, azért van benne egy-két vegán fogás is). De nem csak recepteket találni a könyvben, ugyanis a két írónő okosan kihasználta, hogy a konyhában és az asztal körül mindig mozgalmas az élet, így saját “sírós-nevetős” történeteiket olvashatjuk elbeszélések formájában.
Karácsonyra az egyik legszebb ajándékomnak bizonyul, hogy a két kedvenc kortárs magyar írónőm összeállt, hogy közösen alkossanak. Mindketten egy kicsit megjárták a földi poklot, túlélték a túlélhetetlent is. Ezek ellenére olyannyira határozott és kiegyensúlyozott személyiségek, hogy képesek igazi vidámsággal könnyed témákat is feldolgozni, mosolyt csalva az olvasók arcára.
Huszonhat darab történeten keresztül engednek betekintést saját hétköznapjaikba, melyek a maguk egyszerűségében pompáznak. Teljesen hétköznapi események, hétköznapi szereplőkkel – olyan szituációkat dolgoztak fel, amiket lehet már mi is átéltünk vagy a közvetlen környezetünkben tapasztaltuk.
Gördülékeny írások, melyeket szó szerint egymás után fal az olvasó. A receptek is klasszikus finomságok (már ha az embernek nincsenek olyan speciális igényei, mint nekem 🙂 ), könnyen elkészíthetőek és szerintem egy átlagos háztartásban megtalálhatóak a szükséges hozzávalók.
Engem őszintén megvett magának a két írónő: a stílusuk, a humoruk, az egyedi hangvételük egytől egyig óriási kincsek!