“Mert a szeretet nem a könnyebb út választásáról, az egyszerű megoldásokról szól, hanem a kemény feladatokról, a nehéz döntésekről, az önfeláldozásról, amit az ember valójában nem akar megtenni.”
Holly Miller: Álmomban már szerettelek
Aki már hosszabb ideje követi nyomon a recenzióimat, az tudhatja, hogy nem vagyok a romantikus könyvek híve, ám most a tavasz beköszöntése és a fák kivirágzása mellé kiváló társnak bizonyult egy könnyed, szerelmi történet.
A romantikus műfaj kedvelői számára bizonyára már ismerősen csenghet Holly Miller neve, vagy akár legújabb regénye is, az Álmomban már szerettelek c. bestseller. A könyvet olyan ismert és elismert szerzők is méltatták, mint Jodi Picoult, Jill Santopolo vagy épp Eva Woods, tehát bátran kijelenthetjük, hogy ez az írás nem csupán az olvasók körében aratott elsöprő sikereket, hanem a szakma nagyjai is felfigyeltek rá.
Maga a cselekmény a két főszereplő nézőpontján keresztül bontakozik ki: a regény fejezetei felváltva adnak hangot Joel, majd Callie gondolatainak.
Joel a mű elején egy megkeseredett fiatalember, aki állatorvosi praxisáról lemondva, egyedül, a négy fal között próbálja túlélni a magányt. Callie napjai egyfajta monotonitásba burkolóztak, a szokott rutin szerint telnek el, minden spontaneitás nélkül. A két hősünk találkozásának színtere pedig a lány jelenlegi munkahelye, egy kis kávézó lesz.
A pesszimista, borús kezdetet hamar felváltja egyfajta vidámság, öröm – mely a szereplők egymásratalálásakor bontakozik ki. Joel és Callie így nem csupán egymásra, hanem egy jobb kilátású életre is igent mondanak. A lány otthagyja aktuális munkahelyét és visszatér izgalmas, eredeti szakmájához. Joel túlzott introvertáltsága is enyhülni látszik, bátrabban mozdul ki, bátrabban kommunikál és bátrabban él.
Ám Joel magánya nem személyiségből, hanem egy képességéből fakad. A férfi álmaiban a jövő van előrevetítve, mondhatni látnoki képességgel rendelkezik. Ebből fakadóan taszította el a hozzá legközelebb álló személyeket is, hogy megvédje őket a cudar jövendőktől és meglehet, hogy Callie-vel való kapcsolata is emiatt fut majd zátonyra…
Bár én nem hiszek a látnoki képességekben, Holly Miller regénye mégis hitelesre sikeredett ebből a szempontból. Minden furcsa kis mellékszál előbb vagy utóbb összeér és egy ponton minden értelmet nyer. Meghökkentő, fondorlatos, szívszorító, ugyanakkor mégis felpezsdítő mű – igazi tavaszi olvasmány!
“Az ember fejlődhet, amíg már levetkőzi minden hibáját, de ha az, akit szeret, sehol sincs, valami mindig hiányozni fog az életéből.”
Holly Miller: Álmomban már szerettelek
Könyvözön 