“Az emlékezéshez nincs szükség tárgyakra. Ami igazán fontos, az bennünk van, elkísér, végigjárja velünk az utat, előjön, talán még súg is, ha kell, de aztán visszahúzódik a felejtés mögé, legyen az öröm vagy bánat, jó vagy rossz. Mind képes táplálni, mind erőt ad, mutat valamit. Mind elmozdít és más irányba visz tovább.” Bauer Barbara: ABővebben: “Bauer Barbara: A fekete rózsa”
Szerző archív bejegyzése:anettkocsis
Szabó Magda költészete
“Én nem akartam sohasem.Nekem nem olvadt ereszem,ha március jött, s szerteszéttördelte a szomszéd jegét.Én nem akartam emberisorssal, mint hinta, lengenimélyből magasba s újra le;tengerbe vágytam szüntelen:fövénybe fúrni hátamat,hallgatni, mint a nagy halak,és nem bukni a fénybe fel,és nem követni éneket,ha lengenek a fátyolok,ha zengenek a távolok.” Szabó Magda: Sohasem Szabó Magda prózai remekműveivel beírta magátBővebben: “Szabó Magda költészete”
10 könyv télre
Robert Merle: Mesterségem a halál “Néha eltűnődtem a múltamon. Furcsa dolog, de csak a gyerekkorom rémlett valóságnak. Mindarról, ami azóta történt, rendkívül éles emlékeim voltak, de mindez inkább valami hatásos filmre emlékeztetett. Úgy tetszett nekem, hogy ebben a filmben én cselekszem és beszélek, de nem hittem, hogy magát a történetet én éltem át.” Robert Merle:Bővebben: “10 könyv télre”
Kedvenc könyvekről a Carson Comaval
Fotó: Komróczki Dia A Carson Coma együttes két tagjával, Gaál Petivel és Fekete Giorgioval beszélgettem a kedvenc könyveikről, irodalomról és zenéről, illetve kreatív alkotásról, dalszövegírásról. K. A.: A zene mellett az irodalmi témák sem állnak messze tőletek, úgy látom teljesen nyitottak vagytok ezen a téren, az idei Margón is részt vettetek egy beszélgetésen Ott Annával,Bővebben: “Kedvenc könyvekről a Carson Comaval”
Nagypapa, mesélj!
Ma már pillanatok alatt rákereshetünk mindenre az internet segítségével és kitárul előttünk az egész múlt. De mi történik a családi emlékekkel? Szájról szájra terjednek, akár a népmesék, de így ki vannak téve az elmúlásnak és a feledésnek… A Familium csapata ajándékozott meg egy igényes kiadással, akiknek a termékeik most már Magyarországon is elérhetőek. Gyönyörű emlékkönyvekBővebben: “Nagypapa, mesélj!”
Dr. Csernus Imre: Főnix
“(…) a tudatosság azt jelenti, hogy képes vagyok észrevenni a pillanatot. Látom és érzem, a másik hogyan reagál, mit csinál, és a következő pillanatban ezt tudom reprodukálni, emlékszem rá. A tudatosság tehát munka, méghozzá nagyon kemény, koncentrált munka, és ez az, amit sok ember nem vállal.” Dr. Csernus Imre: Főnix Az elmúlt napokban jelent megBővebben: “Dr. Csernus Imre: Főnix”
Alessandro Baricco: Selyem
“Különös fájdalom (…) belehalni a vágyódásba olyasmi után, amit soha nem fog az ember átélni.” Alessandro Baricco: Selyem Alessandro Baricco műve a világirodalom egyik legcsodálatosabb szerelmi története, mely szól vágyról, hűtlenségről, távolságról és tiszta, őszinte érzelmekről, de viszonzatlan és beteljesületlen szerelemről is. Maga az író mondta ezeket a gondolatokat saját könyvéről: “Mondhatnánk, hogy szerelmi történet.Bővebben: “Alessandro Baricco: Selyem”
Annie Ernaux: Lánytörténet
“(…) ez az elbeszélés azt a veszedelemmel teli utat mutatja be, amely eljuttat a révbe érést jelentő íráshoz. És végső soron azzal a tanulsággal jár, hogy nem az a fontos, ami történik, hanem az, hogy mit kezdünk azzal ami történik.” Annie Ernaux: Lánytörténet Annie Ernaux a kortárs francia irodalom egyik legismertebb alakja és őszintén sajnálom,Bővebben: “Annie Ernaux: Lánytörténet”
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
“Az aggodalom nem ugyanaz, mint a tetteid értékének el nem ismerése.” Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba A 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg Meg Waite Clayton Az utolsó vonat Londonba című regénye, mely egészen 1936-ig repíti vissza az időben az olvasókat. Az írónő a II. Világháború atmoszféráját teremti meg, regénye megtörtént eseményeken alapszik,Bővebben: “Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba”
Balogh Gábor: Nevem Halil
“Egyre kevésbé emelkedik ki a hullámok közül, már csak egy úszó test, mint valami korhadt fatörzs, de a jövője már annyi sem, a fa megakadhat valahol, és talán emberek kihalásszák, ha megszárad tüzet gyújtanak belőle, de az én apámmal ugyan mit tudnának kezdeni? Ő már semmire se jó, emléknek talán, de annak is alig, csupánBővebben: “Balogh Gábor: Nevem Halil”