Robert Merle: Mesterségem a halál
“Néha eltűnődtem a múltamon. Furcsa dolog, de csak a gyerekkorom rémlett valóságnak. Mindarról, ami azóta történt, rendkívül éles emlékeim voltak, de mindez inkább valami hatásos filmre emlékeztetett. Úgy tetszett nekem, hogy ebben a filmben én cselekszem és beszélek, de nem hittem, hogy magát a történetet én éltem át.”
Robert Merle: Mesterségem a halál
Nem egy könnyű olvasmányról beszélünk… Többször is le kellett tennem a könyvet, hogy a súlyos gondolatok után kissé kiszellőztessem a fejem.
Rudolf Lang, gyermekkorában kegyetlenül szigorú nevelést kapott. Édesapja nagyon vallásos ember volt és a papi hivatást szánta fiának. Ám szülei halála után Rudolf katonának állt és a háborúk végeztével igen vitatható életet élt.
A II. Világháború kezdete előtt csatlakozott az SS-hez, majd családot alapított. Múltját teljesen feledve szakított a valással és minden erkölcsi nézetével. A náci párthoz csatlakozott, ahol fokozatosan mászta meg a ranglétrát, mígnem Auschwitz parancsnoka lett és folyamatosan utasításokat kapott, melyeket nem tagadhatott meg. Erre tette fel életét: feltétel és kérdés nélkül teljesíteni a Fhürer parancsát…
Gárdos Péter: Hét mocskos nap
“A sors ilyen apróságokon múlik.”
Gárdos Péter: Hét mocskos nap
A hóesések közepette, Gárdos Péter regényével az időben és a térben egyaránt utazásokat tehetünk, és a kanapén ülve lehetünk szemtanúi a történelem izgalmas, bizarr és felejthetetlen pillanatainak.
Az író azt nyilatkozta, hogy a sikeres regények titka az, hogy valós eseményeket dolgoznak fel. A cselekményt egybetartó fotó is egy ilyen emlék volt Gárdos életében, melyet írói fantáziájával továbbszőtt és egy regényt alakított ki belőle.
Három családot szemlélhetünk: az értelmiségieket képviselő Szende famíliát, az orosz Tureckaják csempészik a művészi vonalat a történetbe és az átlagembereket, akik zsidóként próbálják túlélni a II. Világháborút, Bódaiék testesítik meg. Velük járhatjuk be a XX. századi Európa történelmét, Párizson és Berlinen keresztül, Budapesten át, egészen Moszkváig kalandozhatunk…
Szélesi Sándor: Kincsem
„– Másrészt a szerelem arról ismerszik föl, hogy különös dolgokat tesz a férfiember érte vagy általa. (…) Ha nem venné rá az embert őrültségekre, akkor nem is lenne szerelem.”
Szélesi Sándor: Kincsem
A csodaló történetét bizonyára már sokan ismerik a pár éve megjelent filmnek köszönhetően, ellenben e körülmények nem éppen fedik a valóságot. Szélesi Sándor regénye a valós történetet veszi alapul és dolgozza fel.
Kincsem izgalmas útját kísérő emberek életét is megismerhetjük és figyelemmel kísérhetjük. Blaskovich Ernő, a félénk nemes áll Kincsem mellett a középpontban, aki a szerelmi és az üzleti életben sem túl sikeres, de minden megváltozik abban a végzetes pillanatban, amikor a Nemzeti színház páholyából megpillant egy gyönyörű színésznőcskét, Szabó Karolinát.
Egyszerre romantikus történet és kalandregény, mely mindvégig korhű marad. Ettől és a gyönyörűen árnyalt karakterektől lesz igazán izgalmas a történet.
Grecsó Krisztián: Vera
“Az egész szituációt nem érti, és nem is lehet elmagyarázni neki, mert a felnőttek ilyenek, nem kíváncsiak az igazságra, csak arra, amit ők érzékelnek belőle.”
Grecsó Krisztián: Vera
Grecsó Krisztián szakembereket megszégyenítő módon tudta papírra vetni egy tízéves kislány gondolat- és érzésvilágát. A regény a ’80-as években játszódik, ám a leírtak talán örökké aktuálisak maradnak.
A főhős Vera, egy kisiskolás leányzó, aki teljesen átlagos életet él, a megszokott szülői elvárásokkal. Az olvasó egy családi ünnepségbe csöppen a regény kezdetekor, ahol minden kapcsolat meg van játszva. A legborzasztóbb az egészben, hogy ezzel minden szereplő tisztában van.
A bonyodalom Vera körül fog kialakulni és az okozója – a túl sok impulzus mellett- az őszinteség. Az, hogy az emberek kivetkőznek magukból, előbújik a gyermeki őszinteség és az egymáshoz való viszonyok felborulnak. A megjátszás, a hitegetés, a szemfényvesztés ami jellemzi a szereplőket hirtelen eltűnik és múltbeli titkok, sérelmek ütik fel a fejüket.
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
“Az igazi tehetségnek és jóságnak nem kell attól tartania, hogy örökké árnyékban marad, de ha még így is történne, birtoklásuk tudata akkor is bőven elég a lélek nyugalmához. Minden erő legnagyobb vonzereje a szerénység.”
Louisa May Alcott: Kisasszonyok
Az első klasszikus, ami beugrik a tél kapcsán, az gondolkodás nélkül a Kisasszonyok, ahol a négy nővér a szakadó hóesés közepette ép színdarabot ad elő, vagy éppen az élet leckéivel ismerkednek.
A hiú, ám kedves Meg, a kissé fiús, de annál inkább kitartó Jo, a félénk, de nagyon szerethető Beth és a kicsit büszke, de tűzrőlpattant Amy egymást felkarolva veszik az akadályokat és őszinte testvéri szeretettel viseltetnek egymás iránt.
A regény kis jelzőtáblákat tart az olvasó elé és megmutatja, melyik a helyes út. Emellett egy forradalmi írás is, melyben a kor szellemét meghaladva, a négy lány teljesítik céljaikat és a későbbiekben nőként is tudnak érvényesülni.
Gayle Forman: Ha maradnék
“Hiszen erről szól az egész, nem igaz? Hogy miként birkózunk meg a veszteségekkel. Mert a szeretet nem tud meghalni, nem tűnik el, nem halványul el. Addig nem, amíg fontos számodra.”
Gayle Forman: Ha maradnék
Az ifjúsági regényeket tekintve egyértelműen a Ha maradnék a nyerő erre az évszakra, mely Mia keserédes történetét mutatja be.
Mia teljesen normális kamasz, szerető szülei és barátai vannak, egy helyes srácot tudhat maga mellett és csodálatos kilátásai vannak, ugyanis egy neves zeneikolában tanulhat tovább.
Mindez teljesen megváltozik, amikor egy autóbaleset során szüleit és kisöccsét elveszíti, Mia pedig súlyos sérüléseket szenved, kómába esik, de ott van a kezében a döntés lehetősége: életben akar-e maradni és megéri-e ez neki?
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
„-A gyerekek minden másnál értékesebbek.”
Meg Waite Clayton: Az utolsó vonat Londonba
A történet egészen 1936-ig repíti vissza az időben az olvasókat. Az írónő a II. Világháború atmoszféráját teremti meg, regénye megtörtént eseményeken alapszik, a bécsi Kindertransport-terv köré épül a cselekmény, melynek keretén belül több mint tízezer gyermeket próbáltak Ausztriából Nagy-Britanniába menekíteni.
Nagyon vegyes érzelmek kavarogtak bennem olvasás közben. Végig izgatott voltam, mivel a gyermeki naivitás, ártatlanság és jóság vegyült a náci kegyetlenséggel. Egy maroknyi jó ember fogott össze a nemes ügy érdekében, de mégis annyi bökkenő jön velük szembe, annyi a “csak egy hajszálon múlt” pillanat, hogy az olvasóra is komoly feladat száll: végig aktívan jelen kell legyen a történetben és a szereplők bőrébe kell bújnia.
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre!
„-Mondd – te örültél ma?”
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre!
A filozofálgatni vágyó vagy a pszichológiában elveszni kívánó olvasók számára tökéletes választás a Mégis mondj igent az életre!
Viktor Frankl híres osztrák pszichológus, aki a II. Világháború ideje alatt négy koncentrációs tábort járt meg és élt túl, elveszítve várandós feleségét és szüleit.
Bár a regény szemlélteti Auschwitz borzalmait, mégsem ezek kerülnek a középpontba. Az olvasó most egy kicsit átelheti min ment keresztül lelkileg egy fogoly, kezdve az aktivitás szerinti szelekciótól, egészen a felszabadulásig vagy a halálig…
Ilyen regények után kicsit átértékelődnek a mindennapjaink, máshogy szemléljük életünk és környezetünk…
Jean Cocteau: Vásott kölykök
“Ahelyett, hogy nyelvtant, számtant, történelmet, földrajzot és természetrajzot tanult volna, inkább azt tanulta meg, hogy éljen ébren egy oly álomban, mely elválasztja a világtól, s a dolgoknak visszaadja a tulajdonképpeni értelmüket.”
Jean Cocteau: Vásott kölykök
Jean Cocteau műve a nagybetűs KÖNYV a számomra, mely nem csupán zseniálisan van megírva, de olyan intenzív érzéseket generál olvasóban, hogy nehéz utána más könyvet kézbe venni úgy, hogy ne ennek fényében vagy árnyékában olvassuk azt.
Egy ártatlan, gyermeki történetnek indul: a barátságos francia télben, mégis kő kerül a hógolyó mélyére.
A regény tulajdonképpen Elizabeth és Paul története körül forog. A testvérpár pozitív szülői példa nélkül kallódik az életben. Gyönyörű történet arról, hogyan próbálunk segíteni és segítségnyújtásunk mennyire hasztalannak, vagy épp károsnak bizonyulhat egyes szituációkban.
Kira Poutanen: A csodálatos tenger
“Az emberek lógó fejjel és görbe vállal járkálnak az utcán. Mindenki ugyanezt a feketeséget és szürkeséget hordozza, mégsem szól senki semmit. Miért nem kiált fel valaki, hogy ez rettenetes, hogy ez megöl minket, ezt nem lehet kibírni, nem lehet kibírni.”
Kira Poutanen: A csodálatos tenger
Bár a cím csalóka, a történet mégis télen játszódik és az egész regényt áthatja a fagyos, rideg és fojtogató hangulat.
Megviselő könyv, mely egy anorexiás lány naplóját foglalja magába. Elképesztő, mennyire beisszák magukat az ember tudatába az itt megjelenő gondolatok. Kevés olvasmányomnál éreztem eddig, hogy ennyire közbe szeretnék avatkozni, mert ez a mű egyenes út a halál felé.
A legelborzasztóbb, hogy az anorexia, az evészavar nem csak regényes fikció. Ez létezik, sőt, egyre gyakoribb, bárkivel előfordulhat.
Könyvözön 